Kovácspéter, Balánbánya, Marosfő

Kategória: természetjárás

Napos túra, autóval nehezen járható útszakasz

Gyergyószentmiklós

16 km

Kovácspéter, Pisztrángos, halvásár ebéddel

15 km

Balánbánya

39 km

Gyergyószentmiklós

Összesen: 70 km

Utazási idő: 3 óra

Gyergyószentmiklós

Az egykori Gyergyószék központja, (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város Romániában, Hargita megyében..

A következő települések tartoznak hozzá:

Gyilkostó
Kovácspéter
Vargatag
Visszafolyó

Fekvése - A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói-medence keleti szélén fekszik. Délről Tekerőpatak, nyugatról Alfalu, északnyugat felől Szárhegy öleli körül. Kelet felől a Magas-Bükk és Pongrác-tető (1257 m), északon a Piricske tető (1545 m) határolja.

Nevének eredete - A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjót) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti. Eszerint az ide telepedők Szent Györgyről nevezték el településüket, amely később a latin nyelvű oklevelekben és pápai dézsmajegyzékekben latinosan a Georgius helyett (hibásan) mint Georgio vagy Gyorgio jelent meg, és a köznyelvben az idők során Gyergyóvá alakult.

Története - Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentős számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg.

Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 1940 szeptemberében a II. bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz került, de 1944-ben a szovjet hadsereg visszafoglalta. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.2006-ban szavazás alapján municípium lett.

Látnivalók:

Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erősítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ben magasították.
Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kőkápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.
Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült.
A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült később barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után.
Az iskolaépület 1783-ban lett készen.
Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.
Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
Múzeuma gazdag néprajzi és képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkezik.

Kovácspéter

...(románul Covacipeter) falu Hargita megyében, Romániában.

Története

Korábban Gyergyószentmiklós része. 1956-ig adatai a városéhoz voltak számítva. A település lakóinak száma 60-as években a 100-at is megközelítette. A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége

1992-ben 15 lakosa volt, mindenki magyar.

Vallások - A község lakói római katolikusok.

Balánbánya

...(románul Bălan, németül Kupferbergwerk) város Romániában, Hargita megyében. 2002-ben 7902 lakosából 5121 román, 2703 magyar, 54 cigány és 1 német volt.

Fekvése - A Csíki-medence legészakibb települése. Gyergyószentmiklóstól 18 km-re délkeletre fekszik, az Olt szűk völgyében a Nagy-Hagymás lábánál terül el.

Nevének eredete - Nevét a tőle nyugatra emelkedő Balán havasról kapta. A román bălan szőkét jelent.

Története

Határában már a 17. században vasat bányásztak, de 1702-re a vaslelőhelyek kimerültek. A rézlelőhelyet 1785-ben egy Opra János nevű pásztor fedezte fel, a termelés 1803-ban indult meg, 1853-ban már hat bánya működött. Azóta a falu várossá fejlődött. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1954-óta városi rangú település, de 1967-ig közigazgatásilag Csíkszentdomokoshoz tartozott. 1967-óta város.

Gazdaság - Románia egyik legnagyobb rézbányászati központja volt. 2006-ban a bányát bezárták.

Látnivalók

Római katolikus templomát 1869-ben szentelték fel. Festői környéke kedvelt turistaparadicsom.
A Várbükk-pataknak a Lok patakkal való összefolyásánál emelkedő hegyfok tetején melyet Vársarkának neveznek várromok láthatók.
A város felett 2 km-re 1966-ban létesített Nagynyír-víztározó látja el vízzel a települést.
Határában található az Olt forrása.
Határában található az úgyszintén híres Egyes-kő, a Nagyhagymás hegyvonulata, a Tar-havas, melyeket Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így jellemez: "a Székely Svájc"
A várostól 2 km-re a Nagyhagymás Nemzeti Park várja látogatóit mely a Nagyhagymás hegyvonulata mellett magába foglalja a Békás-szorost és a Gyilkos tavat is.